Bankháza regatta – Kovács kupa

Hol: 
Mikor: 
2013-03-09 11:00
Táv: 
21 km
Ár: 
2500 Ft gyerekeknek: 1000Ft

Kedves Peregi és egyéb „kültelki” LIPOVÁN testvéreink!

Vízibaráti tisztelettel közöljük veletek az örömhírt, hogy 2014. március 8- án megrendezzük a harmadik „BANKHÁZA REGATTA – KOVÁCS KUPÁT”!!

Ezennel, nyomatékkal felszólítok minden valamire való kenus, kajakos testvért, hogy emelje fel, a téli időszakban megfonnyadt hátsóját és vonszolja el március 8.-én 10 órára magát a Kiskunlacháza – Bankháza valamint Apaj közötti útszakaszt átszelő Északi - övcsatorna hídjáig, majd onnét keleti irányba fordulva a frissen felújított Szivattyú telepig vánszorogva, jelentkezzen és 11 órakor a verseny indulásakor, teljes harci díszben a vízen legyen!

Útvonal: Szúnyogpuszta szivattyútelep – Halász tanyai híd

Versenytáv: 21 km

Nevezési díj:

2500 Ft. (gyerekeknek 1000Ft.) /tartalmazza a verseny rendezési költségeit, valamint a verseny után bankházi Kovács tanyán rendezendő zenés-táncos pusztai lipován buli belépőjét.

Zene: BANDERAS! /Gödöllei Bandi/

Díjazás:

Fődíj: Minden résztvevőnek és közreműködőnek átadjuk a baráti társaságban eltöltött közös evezés és szórakozás élményét!

Egyéb díjak: Érem / Bankházi városnézés, Bankházi kocsma megtekintése, Bankházi volt szovjet repülőtér külső szemrevételezése /HOLLYWOOD LACHÁZA/, Kiskunsági Nemzeti Park nevezetességeinek megismerése, a rezervátum különleges élőlényeinek megtekintése. Ismertetőt mond: Kovács 2 Antal rezervátum szakértő.

Egyebek: Az indítás egy percenként történik! A sorrendet sorsolással döntjük el!

FONTOS: A részvételi szándékot legkésőbb március 5-n 24 óráig jelezzétek a Kenumarataton honlapján!!!!

A verseny alatt és közben TILOS AZ ALKOHOLFOGYASZTÁS, a bulin AJÁNLOTT!A versenyen mindenki saját felelősségére indul, a hajóknak és a versenyzőknek meg kell felelni a Vizi rendészeti előírásoknak . /Lásd MKKSZ HONLAP/.

Nem a győzelem a fontos hanem az, hogy jól nézzünk ki!!!

2014. február 04.                   Lipován üdvözlettel:

 Foki Vili                                              Kovács 2 Anti



Felső-Kiskunsági puszta  
 

 A Felső-Kiskunsági puszta 11 000 hektár kiterjedésű. Felszínét szinte határtalan rétek-legelők uralják. Északi részén vízzel borított laposok, nagyobb vízállások szakítják meg a puszta háborítatlanságát. Sok helyen, főleg a nyári időszakban, vakítóan fehér vakszik-foltok - az úgynevezett "sóvirágzás" - árulkodnak a talaj magas sótartalmáról, szikes jellegéről.

 

Tájképileg is igen különlegesek a szikes puszták. Akár több tíz kilométerre is el lehet látni anélkül, hogy bármi megzavarná tekintetünket.

A talajadottságok miatt a szikesek növénytársulásait sótűrő fajok alkotják. A szikes legelők jellemző növényfaja a veresnadrág csenkesz (Festuca pseudovina). A fehér virágú pozsgás zsázsa (Lepidium crassifolium) mellett nyár közepén üde színfolt a pusztán a lila virágú közönséges sóvirág (Limonium gmelini).

A szárazabb szikpadkák és vakszikek elterjedt növénye a bárányparéj (Camporosma annaua), és a gyógyászatban is ismert orvosi székfű (Matricaria chamomilla). Ősszel a nedves szikeseken tömegével virágzik a lila virágú sziki őszirózsa (Aster tripolium sp).

 

A szikesek madárvilága gazdag. A puszták környékén jelentős fehér gólya (Ciconia ciconia) állomány fészkel. A szikes réteken költ a fokozottan védett túzok (Otis tarda). A hazai állomány jó része a kiskunsági pusztákon fészkel. A nemzeti parkban folyó túzokvédelmi program biztosítja e ritka madár természetes táplálkozó- dürgő és fészkelő helyének zavartalanságát. A 2005-ben idult Európai Unió Túzok Life Program központja is a Felső-Kiskunsági szikes puszta. (www.tuzok.hu)

A nagy kiterjedésű nyílt puszták terített asztalt kínálnak a ragadozó madaraknak. A szigetszerű facsoportokban telepesen költ a kék vércse (Falco vespertinus), mely szarkák és varjak elhagyott fészkeiben neveli fiókáit. A környék leggyakoribb ragadozó madara az egerészölyv (Buteo buteo). Afogoly (Pedrix pedrix) és a fürj (Coturnis coturnis) ma már ritka lakója a pusztáknak. A kis termetű széki lile(Charadnus alexandrinus) és a székicsér (Glareola pratincola) a gyér növényzetű szikesek lakója. A nagyobb vízborítások, mint Kisapaj térsége, Szúnyog-puszta, Csárdalapos, és Pozsáros április-májusig megmaradó vizei kedvező költő és táplálkozó helyet biztosítanak a vízi madarak számára (cankók, godák, bíbicek, gémfélék, récék, stb.).

 

A környék lakói nagyrészt a 13.században betelepített kunok leszármazottai. Ma is őrzik őseik emlékét, mentalitását. Kunszentmiklós kultúrtörténeti emléke a város közelében található Nyakvágó csárda, mely eredeti berendezésével és kiállítási tárgyaival a 19. századi pásztor-betyár világ hangulatának őrzője.

 

A nemzeti park kunszentmiklósi kiállító helye a Virágh-kúria. Helytörténeti, néprajzi és természettudományos kiállítása képet ad a környék múltjáról. A védett terület északi részén, Apaj község határában, az egykori halastavak és rizskazetták rekultivációjával természetközeli állapotú vizes élőhely alakult ki. A gátakon vezető Réce tanösvényen nagy élményt jelent a vízimadarak megfigyelése. A tanösvény mindkét végén madármegfigyelő torony áll, ahonnan a madarak zavarása nélkül gyönyörködhetünk az élővilágban. Az apaji pusztán vagy ezer szürke marha legel. Az állományt Szomor Dezső gazdálkodó tartja, aki szívesen lát vendégeket is birtokán.