5. BANKHÁZA REGATTA – KOVÁCS KUPA
Belvíz veszély elmúlt az új időpont:
2016. április 16.
MEGHÍVÓ
5. BANKHÁZA REGATTA – KOVÁCS KUPA
Kedves vízen járó Barátaink!
Vízibaráti tisztelettel közöljük veletek az örömhírt, ha minden jól megy, ismét elmúlik a tél, a vérünk pözsög, kívánjuk az evezést, nem bírunk magunkkal!
2016. április 16- én megrendezzük a 5. „BANKHÁZA REGATTA – KOVÁCS KUPÁT”!
Ezennel, nyomatékkal felszólítok minden valamire való kenust, kajakost, sárkányhajóst, hogy emelje fel, a téli időszakban megnövekedett és felpuhult hátsóját, vonszolja el április 16-én 10 órára a Kiskunlacháza – Bankháza valamint Apaj közötti útszakaszt átszelő Dömsödi árapasztó csatorna hídjáig, majd onnét keleti irányba fordulva a felújított Szivattyú telepig haladjon. Jelentkezzen a versenybíróságnál és 11 órakor a verseny indulásakor, teljes harci díszben a vízen legyen!
A verseny fővédnöke idén egy szép nagy állat lesz, amellyel szerencsés esetben találkozhattok a helyszínen: „Vízi bivaly – Bubalus bubalis/ a verseny kiírás végén olvass róla figyelmesen. /Megtudhatjátok, hogy ilyen nagy állatok is tudnak hasznosak lenni./
Fontos: A Nemzetközi Nőnap alkalmából megköszöntjük a hölgyeket!
Útvonal: A tavalyihoz képest megváltozott. A Szúnyogpusztai szivattyúteleptől keletre indulunk befelé a pusztába /ellenkező irányba, mint eddig/
Versenytáv: 12 km
Kategóriák: a Vízitúra kupa valamennyi kategóriáját megrendezzük, kérésre bármit.
Bivaly kupa: Települési válogatottak versenye. A környékbeli és nem környékbeli települések négyfős kenucsapatokkal nevezhetnek. Mindenki „lacházi kék kenuban” versenyez, 12 db-ot tudunk biztosítani, a hajókat sorsolással jelöljük ki! A győztes csapat elnyeri a Bivaly kupát. Kovács Anti által felajánlott serleg!
Indítás: Percenként történik! A sorrendet sorsolással döntjük el!
Nevezési díj: 2500 Ft. (gyerekeknek 1000Ft.) /tartalmazza a verseny rendezési költségeit, valamint a verseny után bankházi Kovács tanyán rendezendő zenés-táncos pusztai lipován buli belépőjét.
A Bulin élő zene szól.
Díjazás: Minden résztvevő érmet kap.
Fődíj: Minden résztvevőnek és közreműködőnek átadjuk a baráti társaságban eltöltött közös evezés és szórakozás élményét!
Egyéb díjak: Érem / Bankházi városnézés, Bankházi kocsma megtekintése, Bankházi volt szovjet repülőtér külső szemrevételezése /HOLLYWOOD LACHÁZA/, Kiskunsági Nemzeti Park nevezetességeinek megismerése, a rezervátum különleges élőlényeinek megtekintése. Ismertetőt mond: Kovács 2 Antal rezervátum szakértő.
FONTOS: A részvételi szándékot legkésőbb április 13-én 24 óráig jelezzétek a
www.kenumaraton.hu honlapon!
A verseny alatt és közben TILOS AZ ALKOHOLFOGYASZTÁS, a bulin AJÁNLOTT! A versenyen mindenki saját felelősségére indul, a hajóknak és a versenyzőknek meg kell felelni a Vízi rendészeti előírásoknak. /Lásd MKKSZ HONLAP/.
A mottónk továbbra is:
Nem a győzelem a fontos, hanem hogy jól nézzünk ki!!!
Kelt.: 2016. február 04. Lipován üdvözlettel:
Kovács 2 Anti Foki Vili
Tudományos Ismeretterjesztés
Vízibivaly
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Háziasított |
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Bubalus bubalus Bos bubalus |
A vízibivaly (Bubalus bubalis vagy Bubalus bubalus, régebben Bos bubalus) a szarvasmarha rokonfajainak egyike. Háromgenetikailag eltérő alfaja ismert, a vadbivaly (Bubalus bubalis arnee), a Bubalus bubalis bubalis és a Bubalus bubalis carabanesis. A két utóbbit régebben egyazon alfajnak tekintették házibivaly (Bos bubalus domesticus) néven. A vízibivaly alfajait olykor két vagy három külön fajnak tartják Bubalus arnee és Bubalus domesticus, illetve Bubalus arnee, Bubalus bubalus és Bubalus carabanesisnéven. A vízibivaly a Bubalus nem (ázsiai bivaly) legismertebb képviselője.
A házibivalyokat általában csak a bivaly névvel jelölik. (Lásd még a Bivaly egyértelműsítő lapot!)
Tartalomjegyzék
Története
A vadbivaly vagy vad vízibivaly (Bubalus bubalis arnee) ma már csak Kelet-India mocsaraiban él. Domesztikációja valószínűlegKínában ment végbe az i. e. 4. évezred eleje körül, majd Indiában és Mezopotámiában is megjelent a házibivaly. Ezekből az országokból terjedt el egész Délkelet-Ázsiában, majd Afrikában. Innen került át Európába Spanyolországon és Görögországonkeresztül. A Kárpát-medence területén először az avarok tenyésztették.
Ma a világon mintegy 150 millióra tehető a házibivalyok száma. Az állomány 95%-a Dél-Ázsiában és Délkelet-Ázsiában található. Hagyományosan sok bivalyt használnak még Egyiptomban is. Európában a dél-európai országok tartanak jelentős állományt.
Magyar bivaly
A magyar házibivaly őse valószínűleg az indiai vadbivaly, az arnibivaly lehetett. A bivaly első magyarországi említése Erdélyből a 11. századból származik, majd II. Béla király 1138-as dömösi prépostsági adománylevelében szintén szerepelnek bivalyok.[1]Magyarországon a bivalyt a 16. század óta tenyésztik.
A történelmi Magyarországon 1911-ben 155 192 bivaly élt. Elsősorban a mai Somogy és Zala megye nehezen járható, nedves, sáros területein használták ki munkaerejét. A második világháború előtt még Mezőhegyesen is volt egy értékes bivalytenyészet.
A második világháború utáni évtizedekben a bivaly tenyésztése a Kárpát-medencében szinte teljesen megszűnt. Napjainkban alig néhány tucatnyi állat őrzi a hajdani magyar bivalyállomány emlékét. A bivalytehenek kétharmada a nemzeti parkok területén, főleg aBalaton-felvidéki Nemzeti Park és a Fertő–Hanság Nemzeti Park területén él. A kápolnapusztai bivalyrezervátum Magyarország legnagyobb állományának ad helyet, egyben génmegőrzési feladatokat is ellát. 1999 óta a tenyésztésszervezés feladatát a Magyar Bivalytenyésztők Egyesülete látja el.
A bivalytenyésztésnek régi hagyományai vannak Erdélyben, ahol még ma is tenyésztik. A Kolozsvár melletti Méra a nádasmenti bivalytenyésztés közponja. Itt 1950-ben 1500 bivalyat számoltak, ma ez a szám 140-re csökkent.[2] Kalotaszegen a bivalyt a „szegény ember marhájának” nevezték.
A Székelyudvarhely melletti Szejkefürdő jellegzetes jelképe volt a borvízhordó bivalyszekér, amellyel az 1800-as években cserépkorsókban hordták az ásványvizet az udvarhelyi lakosoknak.[3] Az egyik legnagyobb erdélyi állományt az udvarhelyszékiÉnlakán fejik.[4][5] A parajdi sóbányában bőrét a só felszínre emelésére használták, ugyanis ez volt az egyetlen bőrfajta, amely jól ellenállt a só maró hatásának.[6]
Kárpátalján Aknaszlatinán maradt nagyobb számban bivaly.
Tulajdonságai
Marmagassága 150–180 cm. A tehenek tömege 400-800 kg, a bikáké 600–700 kg, az ökröké 500–800 kg. Szarvai sarlószerűen felfelé irányulnak. Bőre fekete, feketés barna vagy szürkés, szőrzete ritka, a fara kopasz. Az újszülött borjú dús szőrzettel jön a világra. A bivaly igénytelenebb állat még a szürke marhánál is, mivel megeszi a kákát, a nádat a szittyót és a mocsári füveket és edzett a gümőkórral szemben is.
A szarvasmarhánál nyugtalanabb, félénkebb, gondozójával szemben azonban engedelmes és jóindulatú. De kevesebb veszedelmesebb állat létezik a felingerelt bivalybikánál. Igaz, csak akkor támad, ha sarokba szorítják.
A bivaly hármas hasznosítású. Elsőrendű feladata a vontatás volt. Igavonó ereje 50%-kal nagyobb, mint a szarvasmarháé, ezért terméskövek, vastag fatörzsek vontatására és termőföldek feltörésére használták. Teje porcelánfehér színű, kellemes ízű, hamarabb alszik meg, mint a tehéntej és vitamintartalma is magasabb. Zsírtartalma eléri a 8%-ot, de a laktáció folyamán akár a 16%-ot is. 6 liter tejből 1 kg sajtot tudnak készíteni. Híres bivalytejből készült sajt a mozzarella, a feta és a cheddar. Húsa nem olyan értékes, mint a szarvasmarháé, sötét vörösesbarna, durva rostú, kevésbé porhanyós. Ellenben több foszfor és vas van benne, mint a marhahúsban. A bivalyborjúhús egyenértékű a marhaborjúéval.
Szaporodása
Az ivarérettséget 3 évesen éri el, azonban a párzásra általában csak 4-5 év után kerül sor. Nincs meghatározott párzási ideje. A vemhesség 310-330 napig tart, ennek végén 1-2 borjú születik
Védettsége
A magyarországi bivalyállomány a törvényileg védett őshonos állataink közé tartozik.
A házi bivaly múltja, jelene és jövője Magyarországon
Hazánk egyik legkülönlegesebb őshonos állata a magyar házi bivaly. A „bivalyerő” kifejezés méltán jellemzi fizikai adottságait, hiszen a gépek elterjedéséig könnyedén megbirkóztak cséplőgépek, ágyúk vontatásával. A fekete bivalycsordák látványos képei a vízközeli, lápos legelőknek. Bár a hazai bivalyállomány még csekély, egyre többen látnak fantáziát a védett őshonos magyar házi bivaly tenyésztésében.
„Jámbor állat a bivaly
s, mi tagadás lusta
de, ha kell a hegyet is
helyéből elhúzza”
(Kányádi Sándor)
Hazánkban jó hústermelő képessége jelenti a fő jövedelmet. Egy választáskori borjú (8-10 hónapos) testtömege meghaladhatja a 300 kilót is.
Származása
A magyar házi bivaly őse valószínűleg az indiai vadbivaly, az arni-bivaly volt. Ez a Kárpát-medencében már a népvándorlások során is megtalálható volt, sőt avar-kori ásatásokban is felleltek bivalycsontokat. A bivaly első magyarországi említése Erdélyből a XI. századból származik, majd II. Béla király 1138-as dömösi apátsági adománylevelében szintén szerepel utalás bivalyokra.
A tömeges elterjedést azonban a török háborúk eredményezték, mert a bivalyokat a török haderőben – nagy igavonó erejüknek köszönhetően – ágyúvontatásra használták.
A XIX. század fordulóján majd’ 150 000 bivaly legelészett Magyarországon, ma azonban néhány rezervátumban mindössze 600 körüli példány található, bár a magántartók ezt a számot napjainkban alaposan felviszik. A bivalyok látványában többnyire turisták lelik kedvüket, miközben a génmegőrzés a tartók feladata.
Az ipari fejlődés eredményeként a bivalyok igavonóerejét felváltotta a gépeké. Az erősen lecsökkent hazai bivalyállomány az ezredforduló előtti évtizedekre így már csak két kisebb gulyára korlátozódott. Az egyik Kápolna-pusztán, a Kis-Balaton mellékén élt – valószínűleg az egykori észak-somogyi uradalmak állományainak maradványaként –, a másik, kisparaszti gazdaságokból összegyűjtve a Hortobágyi Nemzeti Parkban.
Cél, hogy a magyar házi bivaly a védett természeti területek vizes élőhelyeinek megőrzésében, valamint szükséges rekonstrukciójában szerepet játsszon.
Hasznosítása
A bivaly vegyes hasznosítású állat, vagyis húsáért, tejéért, valamint igavonó erejéért tartották. Hazánkban elsősorban igen jó hústermelő képessége jelenti a fő jövedelmet, hiszen egy legelőn tartott választáskori borjú (8-10 hónapos) testtömege meghaladhatja a 300 kilót is. Kiváló minőségű húsa bár a szakácsnők körében nem ismert, nemzetközi szinten azonban elfogadott és keresett terméknek számít. Húsa több fehérjét, foszforvegyületet és vasat tartalmaz, mint a marhahús.
A teje igazi kuriózum, mert bár nem ad sokat (5-10 liter/nap), de a magas zsírtartalma miatt (6-15%) különleges minőségű tejtermékeket lehet belőle készíteni. A zsírtartalom a laktáció folyamán a tejmennyiség csökkenésével egy időben nő.
Igavonó képessége bár háttérbe szorult, de ezzel kapcsolatban meg kell említeni a bivaly „pocsolyaszeretetét”. Ami nem volna baj, ha azt nem munka közben, netalán megrakott szekérrel tenné. Erdélyi bivalyos gazdák elmondása szerint a nyári nagy melegben nem egyszer előfordult, hogy szénával megrakott szekérrel a Szamosba, Oltba vagy Küküllőbe mentek be az állatok, és ott elhevertek, a gazda bosszúságára.
A bivaly életmódja
A világ bivalyállományának 98%-át a forró égöv alatt, a trópusokon és szubtrópusokon tenyésztik, és ez a rizstermelő vidékek legfontosabb igásállata.
A magyar bivaly bár évszázadok óta a kontinentális égövben él, megtartotta azt a trópusi szokását, hogy nagy nyári melegben előszeretettel dagonyázik. Legeltetése során ezért érdemes olyan területeket kialakítani, ahol erre alkalmas nyílt víz található.
A hazánkban előforduló téli nagy hidegeket a magyar bivaly jól tűri, hiszen megfelelően akklimatizálódott az évszázadok alatt. Természetesen meghálálja a téli beállót, de vannak gulyák, amelyek teljesen rideg tartásban is megfelelő kondícióval vészelik át a telet. Rendkívül kíváncsi jelleme miatt a bivaly könnyen szelídíthető, a szelíd egyedek kifejezetten igénylik a vakargatást, emberi törődést. Tavasztól késő őszig legelőn tartható, sőt igényli is a legeltetéses tartásmódot. A villanypásztort könnyen megszokja és tiszteletben tartja, de a pásztoroló legeltetéssel is jól legeltethető.
Az ideális növekedés biztosítása érdekében érdemes legalább 8 hónapos korig az anyja alatt hagyni a borjút.
A természetvédelemben betöltött szerepe
Tekintettel arra, hogy nyáron kifejezett igénye van vizes, dagonyázásra alkalmas helyekre, valamint az a legelési szokása, hogy más állatok által kevéssé kedvelt sást, nádat és egyéb vízinövény is elfogyaszt, a vizes élőhelyek természetvédelmi rehabilitációjában jelentős szerepet tölt be. Géppel nem művelhető csatornapartok, töltésoldalak – olyan gyepterületek, ahol a nád egyre jobban terjed – karbantartása megoldható velük, ezek bivalylegeltetéssel megfelelő állapotba hozhatóak. Bizonyítottak a bivalyok az erdélyi Nagyszéksóson, ami követendő példa lehetne a hasonló adottságú hazai térségekben is, mint például ahogy azt Mórahalmon teszik. Ötéves dagonyázásuk megállította a terület további szikesedését, visszaszorult a nádas, visszaköltöztek a vizes élőhely madarai.
Tenyésztése
A bivaly fejlődését tekintve inkább későérő típusú állat. Ezt a tenyésztésbe vétel során figyelembe kell venni. Mivel teljes fejlettségét 4-5 éves korban éri el, a növendék üszőket érdemes 36 hónapos kor után tenyésztésbe venni. Ez a tenyésztési szemlélet és a jó tartás biztosítja a hosszú, 20-25 éves hasznos élettartamot. A bikák tenyésztésbevételi ideje 36 hónapos korban ideális.
A bivaly könnyen és önállóan hozza világra borját, a fő ellési időszak nyár végén van. 310-320 napos vemhesség után a borjú gyorsan fejlődik, ami a nagy mennyiségű és rendkívül zsíros tejnek köszönhető. Az ideális növekedés biztosítása érdekében érdemes legalább 8 hónapos korig az anyja alatt hagyni a borjút, ami addigra azonban a 300 kilós testsúlyt is meghaladhatja.
A bivaly jellegzetessége, hogy egy gulyában egy bika tartható; eltérően a többi szarvasmarhától a maga közelében sem tűr meg többet. Ez a jellemvonása érvényesül akkor is, amikor a kétéves körüli bikaborjakat az apjuk kiveri a gulyából. A szoros gulyakapcsolatot jellemzi, hogy a tehenek esetében jellemző a dajkásítás, vagyis egy tehén más borját is szoptatja.
Megjelenése, morfológiája
A magyar házi bivaly megjelenésében szilárd szervezetet, tömeges, jól izmolt, hengeres, széles törzset, nagy erőt sugároz. Állatbírálatkor nagyon szigorúan kell elbírálni a szervezeti szilárdsággal és a mozgással összefüggő hibákat. Fontos a térölelő lépés, lényeges az erős ízület, acélos inak.
A finom szervezettől a durváig minden konstitúciós típus előfordulhat a hazai állományban, a hasznosítási irány függvényében. Megjelenés tekintetében cél az arányosság, vagyis az egyes testrészek, testtájak összhangja.
A bivaly járása jellegzetesen lomha, de szükség esetén meglepően gyors futásra is képes. Hangja a bőgés-röfögés közötti hangra emlékeztet. Úgy a tehenek, mint a bikák jellegzetes sötétbarna (fekete) színűek. Szívderítő látványt nyújtanak a területen járó turistáknak a fekete bivalyborjak, mókásan elálló nagy füleikkel. Erdélyben nem is borjúnak hanem „bivalybocsnak” becézik őket.
A bivalyállomány túlnyomó része állami tulajdonban, a nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésében található.
Van-e a bivalynak jövője?
A bivaly fennmaradása, illetve haszonállattá válása nemcsak pénzkérdés. Akiknek a gazdaságában van már szürke marha, azok a gazdák egyfajta büszkeségből, a fajtafenntartás érdekében még bivalynevelésre is bátran vállalkoznak, mivel az állatok tartása olcsó.
Széles körű elterjedése akkor válik lehetővé, amikor esetleg a biogazdálkodók is jobban felismerik, hogy a gépek helyett például a bivalyt használják majd „fűnyírásra”. Az állat annyit ér, amennyit adnak érte – érveltek a megkérdezett szakemberek. A Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Kht. a Biokontroll Hungária Kht. minősítésével rendelkezik, a bivalyállomány egyedei iránt magángazdaságokból is többen érdeklődtek már vételi szándékkal. Voltaképpen az lenne a cél, hogy a bivaly ne csak turisztikai látványosságként maradjon fenn az utókornak, hanem újra hasznosítsák a tejét, húsát, a bőrét – vagy akár az igavonóerejét is.
Mészáros Kornélia, a Szent István Egyetem munkatársa dolgozatából – „Bivaly, mint gazdasági haszonállat Magyarországon” – azonban kiderül, hogy attól még távol állnak a mai bivalytenyésztők és -tartók, hogy a bivalyok húsát eladják, vagy a tenyésztés célja például a tejtermelés legyen. Magyarországon egyelőre idegenkednek a bivaly húsának fogyasztásától, talán azért is, mert a piacon 20%-kal kerül többe, mint a marhahús. A bivalyok haszonállatként tartásához tehát még hosszú út vezet – rengeteg szakmai munka, meggyőzés, marketingtevékenység, stb. mellett –, de nem lehetetlen az elképzelés valóra váltása…
A Magyar Bivalytenyésztők Egyesülete
1999-ben alakult meg a Magyar Bivalytenyésztők Egyesülete, annak érdekében, hogy a hazai bivalyállományt szervezett keretek között meg tudja védeni.
Ennek eredményeképpen a 4/2007 FVM KvVM együttes rendelet a magyar bivalyt védett őshonos fajtának minősíti. Az egyesület elsődleges célja a magyar házi bivaly fajtatiszta állományának fenntartása, genetikai diverzitásának megőrzése. A tenyésztési munka során érvényesülnie kell a magyar házi bivaly ellenálló képességének, hosszú hasznos élettartamának (20-25 év). További cél, hogy a magyar házi bivaly a védett természeti területek vizes élőhelyeinek megőrzésében, valamint szükséges rekonstrukciójában szerepet játsszon. Jelenleg a bivalyállomány túlnyomó része állami tulajdonban, a nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésében található, ahol kiválóan teljesítenek a vizes élőhelyek helyreállításában, fenntartásában.
Az egyesület céljai között szerepel a fajta további népszerűsítése, gazdákkal való megismertetése, mert szakmai megítélésük szerint a fajta megélhetési szempontból is megfelelő alternatívát jelenthet olyan gazdaságok számára, ahol a minőségi és egyben különleges termék fontos szempontnak számít.
A bivalytenyésztés/-tartás iránt érdeklődő gazdákat az egyesületben szívesen látják, illetve szakmai tanácsokkal is ellátják: bivalyegyesulet@gmail.com.
Marticsek József
a Bivalytenyésztők Országos
Egyesületének ügyvezetője,
a Bakonybéli Állatpark tulajdonosa
Forrás: www.mezohir.hu
2014.08.10.
Ugye Jó Volt!
Mindenkit várunk szeretettel!