6. BANKHÁZA REGATTA – KOVÁCS KUPA

Hol: 
Mikor: 
2017-04-08 09:00
Táv: 
16 km
Ár: 
2500 Ft. (gyerekeknek, 15 éves korig 1500Ft.)

MEGHÍVÓ

 

6. BANKHÁZA REGATTA – KOVÁCS KUPA

 

Kedves vízen járó Barátaink!

 

Vízibaráti tisztelettel közöljük veletek az örömhírt, ha minden jól megy, ismét elmúlik a tél, ami cefet hosszú volt. Vérünk pözsög, kívánjuk az evezést, egyáltalán nem bírunk magunkkal!

 

2017. április 8 - án BARÁTAINK ÖRÖMÉRE megrendezzük a:

 

6. „BANKHÁZA REGATTA – KOVÁCS KUPA

CSATORNA CSATÁT”!

 

Ezennel, nyomatékkal felszólítok minden valamire való kenust, kajakost, sárkányhajóst és egyéb vízenjárót, hogy emelje fel, a téli időszakban megnövekedett és felpuhult hátsóját, vonszolja el április 8-án a Kiskunlacháza – Bankháza valamint Apaj közötti útszakaszt átszelő Dömsödi árapasztó csatorna hídjáig, majd onnét keleti irányba fordulva a felújított Szivattyú telepig haladjon. Jelentkezzen a versenybíróságnál és az időrend által meghatározott időpontban. A versenyen teljes harci díszben, feszülő izomzattal, felfújt mellkassal a vízen legyen! Bizonyítsa rátermettségét!

 

Hivatalos megközelítés:

 

  • 51.es főúton Kiskunlacháza központjában kanyarodás Bugyi /nem szexi női ruhadarab!/ település felé.

  • A Budapest-Kelebia vasútvonal átszelése után (jelzőlámpa-sorompó) közvetlenül kanyarodás Apaj község irányába.

  • Elhaladva a volt szovjet repülőtér mellett /AIRPORT Kiskunlacháza/ áthaladva Bankháza /nem svájci pénzcentrum!/településen.

  • Haladás az Apaj –felé vezető úton a csatornát átszelő hídig.

  • A hídon áthaladva keleti irányba kanyarodunk és jó minőségű földúton haladunk (az útról láthatók az ötvenes évek során Rákosi Mátyás neve által fémjelzett rizsföldek. Sajnos nem sikerült Ázsiát legyűrnünk rizstermesztésben így jelenleg bivaly-legelőként funkcionálnak) egészen a szivattyútelepig, a verseny központjáig.

 

 

A verseny fővédnöke idén egy kicsi, cuki, de nagyon hatékony állat lesz, elképesztő fizikai tulajdonságokkal, amire bármelyik vízi sportoló büszke lenne. Szerencsés esetben találkozhattok vele a helyszínen: Vízi cickány – Neomys foediens a tavalyi nagy állatot, a Vízi bivalyt – Bubalus bubalist valamint a tavaly-előtti Ugartyúkot – Burchinus eodicnemust váltja le.

A verseny kiírás végén olvass róla figyelmesen, így fejlődni fognak természettudományos kompetenciáid.

Útvonal: A klasszikus távon rendezzük, a szivattyúteleptől indulunk nyugati irányba az 51-es út felé. Forduló a régi halásztanyánál.

Versenytáv: 16 km

Kategóriák: a Vízitúra kupa valamennyi kategóriáját megrendezzük, kérésre bármit.

Cickány kupa: Települési válogatottak versenye. A környékbeli és nem környékbeli települések négyfős kenucsapatokkal nevezhetnek. Mindenki „lacházi” kék kenuban versenyez, 12 db-ot tudunk biztosítani, a hajókat sorsolással jelöljük ki! A győztes csapat elnyeri a Cickány kupát. Kovács Anti által felajánlott serleg!

A hajóigényt jelezni kell legkésőbb a nevezési határidőig a rendezők felé!

 

A verseny időrendje:

 

  • 09:00 gyülekező

  • 09:00 - 10:30 nevezés, regisztráció: /10:30-kor lezárjuk a nevezést, hogy a rajtsorrendet a versenyiroda elkészítse.

  • 11:00 RAJT a kategóriák együtt szállnak vízre, majd 30 másodpercenként indulnak!

A kategóriák között szünetet tatunk, hogy egy kategória minden versenyzője vízen legyen.

 

Kategória sorrend:

  1. Sárkányok

  2. TC2

  3. Többi kenu

  4. Felnőtt egyes kajakok

  5. Felnőtt kettes kajakok

  6. Utánpótlás

 

Az utolsó felnőtt rajtoló után elindítjuk az utánpótlás korúak versenyét, amelyet a nevezésektől függő csoportokban rendezünk meg kb. 4-5 km távon. A versenyzők a csatorna két oldalán lévő úton kísérhetők biztathatók.

 

Nevezési díj: 2500 Ft. (gyerekeknek, 15 éves korig 1500Ft.) /tartalmazza a verseny rendezési költségeit, valamint a verseny után bankházi Kovács tanyán rendezendő zenés-táncos pusztai lipován díjkiosztó és ebéd belépőjét.

Díjazás: Minden résztvevő nyakába egyedi, a versenyre készített érmet akasztunk.

Fődíj: Minden résztvevőnek és közreműködőnek átadjuk a baráti társaságban eltöltött közös evezés és szórakozás élményét!

Étkezés: Kovács Anti tanyáján, a Bankházi Kocsmával és Pálinkafőzdével szemben a verseny után.

Menü:

Főétel: Bankházi Pusztagulyás

Desszert: Diána Gyümölcsrizs

A tanyán a verseny ideje alatt kizárólag a résztvevők számára büfé üzemel, diszkont árakon.

Különdíjak: meglepetés.

Fakultatív programok: Bankházi városnézés, Bankházi kocsma és pálinkafőző megtekintése, Bankházi volt szovjet repülőtér külső szemrevételezése, köznapi nevén: „HOLLYWOOD LACHÁZA”, (Diehard 6. Válaszcsapás, Herkules stb. Angelina Jolie, Bruce Willis, Dwayne Johnson „ROCK”), Kiskunsági Nemzeti Park nevezetességeinek megismerése, a rezervátum különleges élőlényeinek és humanoidjainak megtekintése. Ismertetőt mond: Kovács 2 Antal rezervátum szakértő.

FONTOS: A részvételi szándékot legkésőbb április 5. szerda éjfélig jelezzétek a

www.kenumaraton.hu honlapon!

 

A verseny alatt és közben TILOS AZ ALKOHOLFOGYASZTÁS, a bulin AJÁNLOTT! A versenyen mindenki saját felelősségére indul, a hajóknak és a versenyzőknek meg kell felelni a Vízi rendészeti előírásoknak. /Lásd MKKSZ HONLAP/.

 

A mottóink továbbra is:

1. Nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos!

2. Nem a győzelem a fontos hanem, hogy mindent beleadj!

3. Nem a győzelem a fontos hanem, hogy jól nézzünk ki!

4.Azért a győzelem is fontos!

 

Kelt.: 2016. február 25.

Lipován üdvözlettel:

Kovács 2 Anti, Foki Vili

 

 

 

 

Közönséges vízicickány

Közönséges vízicickány
 
Németországi példány
Németországi példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 50 000 Ft[1]
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök(Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek(Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Cickányalakúak(Soricomorpha)
Család: Cickányfélék (Soricidae)
Alcsalád: Vörösfogú cickányok(Soricinae)
Nem: Neomys
Faj: N. fodiens
Tudományos név
Neomys fodiens
(Pennant1771)
Szinonimák
[kinyit]Szinonimák
Elterjedés
Elterjedési területeElterjedési területe
Hivatkozások
Wikispecies

Wikifajok tartalmaz Közönséges vízicickány témájú rendszertani információt.

Commons

Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges vízicickány témájú médiaállományokat és Közönséges vízicickány témájú kategóriát.

közönséges vízicickány (Neomys fodiens) az emlősök (Mammalia) osztályának cickányalakúak (Soricomorpha) rendjébe, ezen belül a cickányfélék (Soricidae) családjába és a vörösfogú cickányok (Soricinae) alcsaládjába tartozó faj.

Előfordulása

A közönséges vízicickány Írország, néhány kis sziget és Dél-Európa egyes részei kivételével egész Európában és Ázsiában megtalálható, a tengerparttól a magas hegyekig. A vizek elszennyeződése és a természetes vízfolyások és vizenyős területek felszámolása sok helyütt a faj eltűnéséhez vezetett. 2500 méter magasságig megtalálható. Magyarországon a vizek mentén gyakori, de ezektől távolabb is előfordul, amikor új vadászterületet keres.

Megjelenése

Az állat hossza farokkal együtt 14-17,3 centiméter, magassága 1,6-2 centiméter és testtömege 10-23 gramm. Ha a vízicickány a víz alatt úszik, bundája a beletapadt levegőtől ezüstösnek látszik. A kormányozásban a farkán lévő csónakgerinc-szerű szőrszegély segíti. A fenekén lábra állva közlekedik, amikor táplálék után kutat. A vízicickány szőrzete víztaszító, emiatt úgy lebeg a vízen, mint egy parafadugó. Szőrzete teljesen elrejti fülkagylóját. Orra valamivel vastagabb, mint a Sorex-fajoké. Fogainak hegye borvörös. Hátsó lába viszonylag hosszú, a külső felén lévő sörteszegély az úszást könnyíti meg. Színezete igen változó, a barnától a szürkén keresztül egészen a feketéig. Hasa általában világosabb. Farkán a sörtetaraj mindig ezüstszürke. Néha a szem mögött és a fül belső peremén fehér folt látható.

Életmódja

A nyugalmi és az aktív időszakok szabályos időközönként váltakoznak, mind nappal, mind pedig éjjel. Az állat többnyire társas lény. Partfalakban járatokat ás, de más állatok tágasabb üregeit is szívesen elfoglalja; belül egy nagy, erős, gömb alakú fészket készít fűszálakból, gyökerekből, háncsból és mohából. Hangját gyakran hallatja. Tápláléka csigák, vízi rovarok, giliszták, békák és kis halak. A zsákmányt, amit elsősorban kitűnő szaglása segítségével ejt el, néha a vízben, legtöbbször azonban a szárazföldön fogyasztja el. Az állaton bolhákatkák és kullancsok élősködhetnek. A közönséges vízicickány 14-19 hónapig él.

Szaporodása

Az ivarérettséget az első életévben éri el. A párzási időszak áprilistól szeptemberig tart. Ekkor territóriumtartó és sokszor kerül sor harcokra. Évente 2-3-szor ellik. A vemhesség 24 napig tart, ennek végén 3-10 kölyök születik. A kölykök csupaszok és vakok. Az elválasztásra 4 hét után kerül sor.

Rokon fajok

 

 

– A cickányok folyamatosan adnak ki pici füttyöket, ezek az ember számára is hallható tartományban vannak. Néhány tizedmásodperc hosszú kis hangocskák ezek, amik néhány méternél messzebb nem is hallatszanak. Ezeket a hangokat folyamatosan adják ki a cickányok, miközben közlekednek az élőhelyükön. Nem igazán tudjuk, hogy pontosan mire szolgálnak. Két elmélet van. Az egyik szerint a tájékozódásban segítenek, mint a denevéreknél. Ezzel az elgondolással az a probléma, hogy a hang hullámhossza meghatározza azt, hogy mekkora tárgyat tud elkülöníteni a környezetében. A denevérek által használt ultrahangok hullámhossza sokkal rövidebb, ezért sokkal kisebb tárgyakat: leveleket, kisebb ágakat tudnak érzékelni. Mivel a cickányok hangja a hallható tartományban van, csak nagyobb tárgyakat tudnak elkülöníteni, tehát nagyobb köveket, szikladarabokat, fatörzseket érzékelhetnek a visszhang alapján. A cickányok főként éjjel mozognak, és rosszul látnak, tehát emiatt is lehet náluk egy ilyen szerepe ezeknek a hangoknak.

Miller-vízicikány

(CZABÁN DÁVID FELVÉTELE)

– Mi a másik magyarázat?

– A másik felvetés szerint ezekkel kommunikálnak. A cickányoknak nagyon kevés energia- és zsírtartalékuk van, ezért folyamatosan és sokat kell enniük. Folyamatosan mozognak, hogy ezt a sok táplálékot össze tudják szedni. Ha összetalálkoznak más fajtársakkal vagy nagyobb cickányfajokkal, gyakran összeverekednek, illetve a kisebb fajok sokszor akár a nagyok vacsoráját is jelenthetik. Egy 10-15 gramm tömegű vízicickány simán elbánik egy 3-4 grammos törpecickánnyal. Hogy elkerüljék a találkozást, ezekkel a füttyökkel akár figyelmeztetni is tudják a többieket, hogy ők ott vannak. Persze kérdés, hogy a nagyobb cickány miért adja ki, ha ő a kisebb cickányt akár meg is eheti. De a fajtársakkal szemben is hasznos lehet ez. Néhány cickányfaj bizonyítottan tud ultrahangot is kibocsátani. Egyelőre úgy tűnik, hogy csak nagyon speciális helyzetben adnak ki ilyen hangokat. Ezek a helyzetek többnyire a tájékozódással függnek össze. Olyan kísérletekben rögzítettek ilyeneket, amikor teljesen sötét labirintusba engedték be az állatokat. Én általános közegben vizsgáltam az egyedeket, ilyenkor kizárólag a hallható tartományban, tehát 15-16 kHz-ig sikerült hangokat rögzíteni.

 BAJOMI BÁLINT

3. Vízi cickányok (Neomys Kaup)

A szorosabb értelemben vett vörösfogú cickányformák alcsaládját esetleg összekötő tagnak tekinthetjük az erdei cickányok (Soricinae) és a mezei cickányok (Crocidurinae) között. Mert, nem tekintve a felső metszőfognak hátsó kampóját és a foghegyek sötétbarna színét, a vízi cickányok fogazata a szálkás farkú cickányéval a fogak számára és elrendezésére nézve megegyező. „A foghegyek színezete vörösbarna, – mondja Blasius – semmi esetleges külsőség, mert már az embrión megvan és csak magas korban, s akkor sem egészen, kopik el.” A vízi cickányok abban különböznek lényegesen a mezei cickányoktól, hogy lábaik és ujjaik köröskörül az oldalakon merev sörteszőrökkel vannak ellátva, s a felső felületén egyenletesen rövid szőrrel fedett fark alsó felületének hosszában középen ugyanolyan sörteszőrökből álló élt mutat.

A vízi cickány (Neomys fodiens Pall.)

Vizi cickány csontváza.

Vizi cickány (Neomys fodiens Pall.).

A nálunk előforduló cickányok között a színét sokféleképpen változtató állat a nagyobb fajokhoz tartozik. Teljes hossza 11.8 cm, amiből 5.3 cm a farokra esik. A finom, sűrű és puha gerezna a test felső felén rendesen fekete, télen fényesebb, mint nyáron, az alsó testen pedig szürkésfehér vagy fehéres, néha tiszta, néha feketésszürke foltokkal. A bunda szőrei oly sűrűn állanak, hogy teljesen összezárnak, s egy csöpp vizet sem engednek a bőrig hatolni. Az úszószőrök, amelyek a kor és évszak szerint hol hosszabbak, hol rövidebbek, úgy szétteríthetők, hogy a lábak mindkét oldalán, mint a fésű fogai állanak, vagy pedig oly szorosan símulnak a nevezett testrészek oldalaihoz, hogy alig vehetők észre. Megfelelően kiterítve tökéletes evezőt alkotnak, s kitűnő szolgálatot teljesítenek. Futás közben pedig annyira odatapadnak, hogy az elkoptatásnak nincsenek kitéve. A vízi élethez való alkalmazkodás a fülnek külső berendezésén is meglátszik. „A fülkagyló félholdalakúan, kissé ferdén hátra húzódik alul a fül meztelen nyílása körül, amelynek alsó szögletébe torkollik a füljárat. Amint a fülkagyló lebenyeivel együtt előre fordul, a fülnyílás kívülről teljesen be van zárva.” (Blasius.)

Úgy látszik, a vízi cickány majdnem egész Európában és Ázsia egyrészében elterjedt és megfelelő helyeken mindenütt gyakori. Északi határát Angliában és a Keleti-tenger országaiban, a délit pedig Spanyol- és Olaszországban találjuk. Hegyes vidékeken jelentékeny magasságig terjed, az Alpesekben tenger feletti 2000 m-en felül. Legszívesebben hegyes vidékek vizeiben lakik, s ezek közül is azokat kedveli, amelyekben a legnagyobb hidegben is nyilt források vannak, mert ezek télen nélkülözhetetlen közlekedési útjai. Tiszta vizű, homokos vagy kavicsos fenekű, hegyi patakok, amelyek partjai fákkal, kertekkel és rétekkel vannak körülvéve, kedvenc tartózkodási helyei. Így szereti a tisztavizű tavakat, ha tükrüket békalencse borítja. Néha ilyen helyen csodálatos mennyiségben tanyázik. Gyakran a falvak közepén is lakik, különösen malmok közelében; azonban nincs a vízhez kötve, sőt a patakok melletti réteken futkos, szénakazalok alá bújik, csűrökbe és istállókba megy, még a házak belsejében is tanyát üt. Laza talajban közel a vízhez ő maga ás folyosókat, de szívesebben foglalja el a vakondokokét és egerekét, amelyeket tartózkodási helye közelében talál. Lakásának főkelléke, hogy a főfolyosónak különböző kijáratai legyenek, ezek közül az egyik a vízbe, a másik a víz felületén felül, a többiek a szárazföld felé vezessenek.

Néha egészen más tanyát keres magának és utódainak, mint azt Coester C. megfigyelése bizonyítja. Meglepetésére egy dombon, 300 m-nyire a víztől, egy bodzafa törzsében találta meg a vízi cickány fészkét, 3/4 m-nyire a talaj fölött.

Építményei a kis állat alvó- és menedékhelyei, de egyúttal üldözés ellen is biztos rejtekhelyet nyújtanak. Forgalmas helyeken rendszerint itt tölti az egész napot, de ott, ahol üldözéstől nem kell tartania, különösen tavasszal, a párosodás ideje alatt, a vízi cickány nappal is nagyon élénk. Ritkán úszik a part hosszában, inkább keresztben úszik egyik parttól a másikig. Ha a patak hosszában akar tovamozogni, akkor vagy a part alatt fut el, vagy pedig a patak fenekén a víz alatt. Rendkívül élénk, okos és ügyes állat. Mozdulatai gyorsak, biztosak és kitartók. Kitűnően úszik és bukik és hol kiálló fejjel, hol egészen látható felsőtesttel szokott a víz tetején pihenni a nélkül, hogy a mellett észrevehetően mozogna. Ha úszik, teste szélesnek, lapítottnak látszik; bundáját rendszerint fényes, fehér, nagyon piciny gyöngyök, azaz kis buborékok borítják. Ezek a szőrök között visszatartott levegőből képződnek. Úgy látszik, éppen ez a levegőréteg tartja bundáját mindig szárazon. Tavakban nagyon korán, napkelte előtt vagy rögtön utána lehet látni ide-oda úszkálni. Úszás közben hátsó lábaikkal oly erősen eveznek, hogy a víz mozgatásából sokkal nagyobb állatra következtethetnénk. Pihenés közben mindenfelé alaposan körülnéznek; ha veszélyt sejtenek, nyílsebesen osonnak a vízbe. A kis búvár ritkán marad soká a víz fenekén, inkább hamarosan visszatér a fölszínre. Itt van az ő hatásköre, csendes, elhagyott helyeken egész nap mozgásban lehet látni. Nemcsak a széleken, hanem a tó közepén is úszkál, gyakran egyik oldalról át a másikra és szívesen megpihen egy, a vízbe lógó fatönkön, vagy benne úszkáló fadarabon, felugrik a magasba, hogy egy rovart elfogjon és fejest ugrik a vízbe vissza.

Nagyságához képest a vízi cickány valóban szörnyű ragadozó állat. Nemcsak mindenféle rovart, különösen vízben élőt, gilisztát, apró puhányokat, rákokat, hanem kétéltűeket, halat, madarat és kicsiny emlősöket is fölfal. Az egér, mellyel lyukaiban találkozik, elveszett; a kevéssel azelőtt szárnyra kelt kis billegetőt, ha elég vakmerő és nagyon közel jön a vízhez, hirtelen megtámadja, olyan vérszomjjal, mint hiúz teszi az őzikével, és pár perc alatt megfojtja. A folyosója nyílása előtt elugró békát hirtelen megragadja a hátsó lábánál, panaszos kiáltása dacára becibálja a lyukba s vége van. A fürge csellét s más apró halakat kis öblökbe kergeti és ott sajátságos módon fogja el: a cickány zavarossá teszi a vizet és őrzi az öböl bejáratát; ha mármost a kis halak közül valamelyik ki akar menni, feléje kap és elfogja. Tehát a közmondás szerint cselekszik, vagyis a zavarosban halász. De nemcsak apró állatokat merészkedik megtámadni, olyanokat is kikezd, amelyeknek súlya az övét 60-szor fölülmúlja. Általában azt lehet mondani, hogy nincs ragadozó, amely aránylag oly nagy állatot megtámad és megöl, mint a vízi cickány.

Megértjük tehát Altumot, ha a vízi cickányt a halgazdaságra nézve károsnak minősíti és hozzáteszi: „Különös kíméletet semmi módon nem érdemel”.

A vízi cickány ellenségei ugyanazok, amelyek az erdei cickányéi. Nappal rendesen semmi bajuk, de ha éjjel partok mentén szaladgálnak, gyakran a macskák és baglyok zsákmányaivá lesznek. A macskák csak megölik őket, aztán otthagyják. A kutató, aki vízi cickányt gyüjt, menjen csak ki reggel a tavak partjára keresni; kevés idő múlva annyi tetemet talál, amennyi csak kell neki. Mojsisovics szerint a Dunában különösen a csukák és harcsák az ellenségeik, ezeknek a gyomrában gyakran találták maradványaikat.

Miller cickánya (Neomys milleri Mott.)

Hazai cickányfajaink lehető teljes fölsorolásának szem előtt tartása a magyarázata annak, hogy – legalább röviden – ezt a vízi cickány-fajt is megemlítjük. Miller cickánya főleg abban tér el a közönséges vízi cickánytól, hogy míg ez utóbbiak farka alsó oldalán tövétől a hegyéig láthatunk merev szőrökből álló sörtetarajat végigfutni, addig Miller fajánál ez vagy teljesen hiányzik, vagy csak nyomokban van meg. Ezenkívül ennek 10 emlője van, míg a közönséges vízi cickánynak csak 8.

Elterjedés és életmód tekintetében ez a két rokonfaj megegyező.

 

Egy állat, amelyiknek vörös és fehér foga is van

A cickányok éppúgy rovarevők, mint a sündisznók vagy a vakondok. Bár közéjük tartoznak a földkerekség legkisebb emlősei, mindannyian falánk vadászok, napról napra saját testtömegükkel azonos mennyiségű táplálékot fogyasztanak el.

A cickányfélék (Soricidae) családjába tartozó fajokat legegyszerűbben a fogszín szerint csoportosíthatjuk. Két alcsaládjuk van: a vörösfogú és a fehérfogú cickányoké. Az előbbiek foghegye vörösesbarna. Az idetartozó fajok főként nedves, vizes területeken élnek. A fehér foghegyű fajok a szárazabb vidékeket kedvelik. Kis állatok, testfelületük tömegükhöz képest nagy, ezért gyorsan leadják a hot, s ez általában a meleg éghajlatú területekre korlátozza elterjedésüket. A cickányok mégis világszerte megtalálhatók, mert különlegesen alkalmazkodtak a hideg élőhelyek elviseléséhez. Életben maradásuknak az a titka, hogy rendkívül tevékenyek, anyagcseréjük gyors, és ez melegen tartja őket. Természetesen az állandó sürgés-forgáshoz sok energia kell, tehát éjjel-nappal vadásznak, még télen is fáradhatatlanok. Kiváltképp a vörösfogú cickányok (Soricinae) anyagcseréje gyors, s így a hideg éghajlattal is meg tudnak birkózni. Gyors anyagcseréjükhöz nagy vízigény társul, ezért száraz területeken nem fordulnak elő. A vörösfogúak alcsaládjába tartoznak az erdei, a havasi és törpe cickányok, valamint az észak-amerikai maszkos cickányok. A vörösfogúak családjába, de másik nembe tartoznak a vízicickányok.

A másik alcsalád a fehérfogúaké (Crociduri-nae), idetartozik egyebek között a házi, a keleti és a mezei cickány. Ezeknek az állatoknak lassúbb az anyagcseréje, mivel trópusi és félsivatagos vidékeken élnek, ahol a nagy testhőmérséklet túlhevüléshez és halálhoz vezet. A sivatagi cickányok úgy szabályozzák hőmérsékletüket, hogy a nappali hőségben mozdulatlanná válnak. Ezzel egyrészt energiát takarítanak meg, másrészt csökkentik a vízveszteséget, így nem fenyegeti őket kiszáradás. További alkalmazkodást látunk a fogazatukon. Az első fogsor - a „tejfogaké" - a magzati fejlődés során alakul ki, de rövidesen kihullik vagy felszívódik. A cickánycsemeték már a második fogsorral jönnek világra, és ezeknek a fogaknak a hegyét élénkpirosra festi a külső zománcrétegbe lerakódott vas. Lehetséges, hogy ez a vas kopásállóbbá teszi a felnőtt fogsort, s erre nagy szükség is van, mert egy életen át kell tartania. A fogazat romlása jól jelzi ezeknek az állatoknak a korát is. Mivel a károsodott fogak nem pótlódnak, sok cickány éhen pusztul, amikor a fogai annyira elkopnak, hogy már nem tud táplálkozni. A különféle cickányoknak nem azonos számú foga van, a mezei cickányoknak 32, a vízi cickányoknak 30, a házi cickányoknak pedig csak 28.

Jó tudni:

■ Az etruszk cickány (Suncus etrusetts) a legkisebb ma élő emlős. Testhossza 35-50 mm, és 2-7 g-ot nyom.

■ A cickányok csak két-három óráig bírják táplálék nélkül, ezért fogságban igen nehezen tarthatók. Könnyen ételmérgezést kaphatnak a tartaléknak félretett és megromlott hústól. Tubifex helyett jó megoldás a felaprított száraz kutyaeleség, amely sokáig eláll, így kihúzzák vele az éjszakát.

■ Bár a cickányok egérszerűnek látszanak, nem rágcsálók, hanem hasznos rovarpusztítók. Európa-szerte, így nálunk is védettek.

■ Sok ragadozó nem eszi meg a cickányokat, mert bőrmirigyeik kellemetlen szagú, váladékot termelnek. A macskabagoly megoldja ezt a gondot: egészben nyeli le őket, azután úgynevezett köpetgombócokban felöklendezi a szőrt meg az apró csontokat.

■ A fehérfogú cickányok (Crocidurinae) néhány faja, például a sivatagi cickány képes csökkenteni a testhőmérsékletét, ha nincs elegendő tápláléka.

■ A cickányoknak csupán névrokonai a mókuscickányfélék (Tupaiidae) és az ormányoscickány-félék (Macrosceíididae).

■ Magyarországon honos a magyar vízi cickány (Neomys anomalus). Hengeres farka van, amelyen a sörtetaraj csökevényes. Cirpelő, cincogó hangot hallat.