7. BANKHÁZA REGATTA – KOVÁCS KUPA

Hol: 
Mikor: 
2018-04-14 11:00
Táv: 
16 km
Ár: 
2500 Ft (gyerekeknek, 15 éves korig 1500Ft.)

MEGHÍVÓ

 

7. BANKHÁZA REGATTA – KOVÁCS KUPA

Vipera Kupa 2018.

 

Kedves Vízen Járó Barátaink!

 

Nagy szeretettel és örömmel tudatjuk, hogy a tél a végét járja. Itt az ideje letakarítani a hajókról és a lapátokról a téli evezések vízkövét! Kisuvickolni az eszközöket, elővenni a könnyed ruhadarabokat, amibe már nem izzadunk bele. Fontos, hogy ne csak a hónalj szag erősödjön!

 

2018. április 14 - én BARÁTAINK ÖRÖMÉRE megrendezzük:

 

A 7. „BANKHÁZA REGATTA – KOVÁCS KUPA

CSATORNA CSATÁT”!

 

Ezennel, nyomatékkal felszólítok minden valamire való kenust, kajakost, sárkányhajóst és egyéb vízenjárót, hogy emelje fel, a téli időszakban megnövekedett és felpuhult hátsóját, vagy a téli Crossfit, Hotiron, HIIT, Streetworkout, Tabata, Zumba, Capoera, Pilates, Rúdtánc, Vízibalett, Asszony-torna, Baba-torna edzésekkel kipattintott feszes izmokkal felvértezett csontvázát és tegye tiszteletét, április 14-én a Kiskunlacháza – Bankháza valamint Apaj közötti útszakaszt átszelő Dömsödi árapasztó csatorna hídjáig, majd onnét keleti irányba fordulva a felújított Szivattyú telepig haladjon. Jelentkezzen a versenybíróságnál és az időrend által meghatározott időpontban. A versenyen teljes harci díszben, feszülő izomzattal, felfújt mellkassal a vízen legyen! Bizonyítsa rátermettségét!

 

Hivatalos megközelítés:

 

  • 51.es főúton Kiskunlacháza központjában kanyarodás Bugyi /nem szexi női ruhadarab!/ település felé.

  • A Budapest-Kelebia vasútvonal átszelése után (jelzőlámpa-sorompó) közvetlenül kanyarodás Apaj község irányába.

  • Elhaladva a volt szovjet repülőtér mellett /AIRPORT Kiskunlacháza/ áthaladva Bankháza /Nem svájci pénzcentrum!/településen.

  • Haladás az Apaj –felé vezető úton a csatornát átszelő hídig.

  • A hídon áthaladva keleti irányba kanyarodunk és jó minőségű földúton haladunk (az útról láthatók az ötvenes évek során Rákosi Mátyás neve által fémjelzett rizsföldek. Sajnos nem sikerült Ázsiát legyűrnünk rizstermesztésben így jelenleg bivaly-legelőként funkcionálnak, egyes részein a Rákosi viperát szaporítják és tenyésztik) egészen a szivattyútelepig, a verseny központjáig.

 

 

A verseny fővédnöke idén a földkerekség egyik leghíresebb hüllője a Rákosi vipera Vipera ursinii rakosiensis lesz. A verseny helyszínétől néhány kilométerre van a világ legnagyobb Rákosi vipera állománya! Az előző évek sztárjait itt olvashatjátok: Vízi cickány – Neomys foediens, Vízi bivaly – Bubalus bubalist, Ugartyúkot – Burchinus eodicnemust.

A verseny kiírás végén olvass róla figyelmesen, így fejlődni fognak természettudományos kompetenciáid, ahogyan ez megtörtént már az előző években is.

Útvonal: A klasszikus távon rendezzük, a szivattyúteleptől indulunk nyugati irányba az 51-es út felé. Forduló a régi halásztanyánál.

Versenytáv: 16 km

Kategóriák: a Vízitúra kupa valamennyi kategóriáját megrendezzük, kérésre bármit.

Vipera Kupa: Települési válogatottak versenye. A környékbeli és nem környékbeli települések négyfős kenucsapatokkal nevezhetnek. Mindenki „lacházi” kék kenuban versenyez, 12 db-ot tudunk biztosítani, a hajókat sorsolással jelöljük ki! A győztes csapat elnyeri a Vipera Kupát. Kovács Anti által felajánlott serleg!

A hajóigényt jelezni kell legkésőbb a nevezési határidőig a rendezők felé!

 

A verseny időrendje:

 

  • 09:00 gyülekező

  • 09:00 - 10:30 nevezés, regisztráció: /10:30-kor lezárjuk a nevezést, hogy a rajtsorrendet a versenyiroda elkészítse.

  • 11:00 RAJT a kategóriák együtt szállnak vízre, majd 30 másodpercenként indulnak!

A kategóriák között szünetet tartunk, hogy egy kategória minden versenyzője vízen legyen.

 

Kategória sorrend:

 

  1. Sárkányok

  2. TC2

  3. Többi kenu

  4. Felnőtt egyes kajakok

  5. Felnőtt kettes kajakok

  6. Utánpótlás

 

Az utolsó felnőtt rajtoló után elindítjuk az utánpótlás korúak versenyét, amelyet a nevezésektől függő csoportokban rendezünk meg kb. 4-5 km távon. A versenyzők a csatorna két oldalán lévő úton kísérhetők biztathatók.

 

Nevezési díj: 2500 Ft. (gyerekeknek, 15 éves korig 1500Ft.) /tartalmazza a verseny rendezési költségeit, valamint a verseny után bankházi Kovács tanyán rendezendő pusztai lipován díjkiosztó és ebéd belépőjét.

Díjazás: Minden résztvevő nyakába egyedi, a versenyre készített érmet akasztunk.

Vipera Kupa: A verseny logójával ellátott kupa

Fődíj: Minden résztvevőnek és közreműködőnek átadjuk a baráti társaságban eltöltött közös evezés és szórakozás élményét!

Étkezés: Kovács Anti tanyáján, a Bankházi Kocsmával és Pálinkafőzdével szemben a verseny után.

Menü:

Főétel: Babgulyás ala „Rákosiensis” - Jó nagy szelet könyérrel!

Desszert: Bankházi Hagyományőrző Almás lepény

A tanyán a verseny ideje alatt kizárólag a résztvevők számára büfé üzemel, diszkont árakon.

Különdíjak: meglepetés.

Fakultatív programok: Bankházi városnézés, Bankházi kocsma és pálinkafőző megtekintése, Bankházi volt szovjet repülőtér külső szemrevételezése, köznapi nevén: „HOLLYWOOD LACHÁZA”, (Diehard 6. Válaszcsapás, Herkules stb. Angelina Jolie, Bruce Willis, Dwayne Johnson „ROCK”), Kiskunsági Nemzeti Park nevezetességeinek megismerése, a rezervátum különleges élőlényeinek és humanoidjainak megtekintése. Igény szerint Ismertetőt mond: Kovács 2 Antal rezervátum szakértő.

FONTOS: A részvételi szándékot legkésőbb április 09. hétfő éjfélig jelezzétek a megszokott módon a

www.kenumaraton.hu honlapon!

 

A verseny alatt és közben TILOS AZ ALKOHOLFOGYASZTÁS, a bulin a nagykorúaknak AJÁNLOTT!

Az eseményen mindenki a saját felelősségére vesz részt, melyről a helyszínen nyilatkozik, kötelező betartani a hatályos Hajózási Szabályzatot. Mentőmellény viselése 16 év alatt kötelező!

Egyéb kötelező felszerelés:

1 darab legalább 1 liter űrméretű vízmerő eszköz vagy szivacs /szapoly/.

1 darab fehér kézi villamos jelzőlámpa, tartalék izzóval- és elemmel.

Mentőmellény a csónakban tartózkodó személyek számának megfelelően.

A csónak üzembentartójának nevét és lakcímét (telephelyét) tartalmazó - a csónaktesten tartósan rögzített tábla.

Legalább 5 m kikötésre és horgonyzásra alkalmas, megfelelő állapotú, kötél vagy lánc.

 

 

A mottóink továbbra is:

  1. Nem a gőzelem, hanem a részvétel a fontos!

 

  1. Nem a győzelem a fontos hanem, hogy mindent beleadj!

 

  1. Nem a győzelem a fontos hanem, hogy jól nézzünk ki!

 

  1. Azért a győzelem is fontos!

 

 Kelt.: 2018. február 28. Lipován üdvözlettel:

Kovács 2 Anti Foki Vili

 

 

 

Tudományos Ismeretterjesztés:

 

(Holtverseny esetén Rákosi Viperát jobban ismerő versenyző győz!)

Rákosi vipera

 

Vipera ursinii rakosiensis

 


 

A rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) a pikkelyes hüllők rendjébe, a kígyók alrendjébe és a viperafélék családjába tartozó parlagi vipera (Vipera ursinii) egy alfaja. Kizárólag Magyarországon előforduló, rendkívül ritka mérgeskígyó, a Kárpát-medence faunájának elismerten legveszélyeztetettebb állata. Az idők folyamán – Rákosi Mátyásra tekintettel – politikai okokból (és a faj szempontjából helytelenül) parlagi viperának és rákosréti viperának is nevezték. Az Alföldön a homoki vipera névvel illették, azonban a hivatalos természettudomány ezt a megnevezést egy másik faj (Vipera ammodytes) megjelölésére alkalmazza.

 

Rendszertani besorolása és annak története

A rákosi viperáról már Entz Géza is írt az „Adalékok Erdély herpetológiájához” c. művében, de itt a keresztes vipera egyik változataként mutatta be, nem mervén önálló fajként leírni. A fajt 1892-ben kezdte kutatni Méhelÿ Lajos, a kor jeles zoológusa, miután Herman Ottó 1892. április 28-án a Királyi Magyar Természettudományi Társulat Állattani Szakosztályának 5. Értekezletén két, a Rákos-patak rétjén fogott „keresztes viperát” mutatott be. Vizsgálódásai eredményeképpen Méhelÿ 1893. május 29-én megjelent esszéjébena szóban forgó példányokat külön alfajként (Vipera berus var. rakosiensis) írta le, majd George Albert Boulenger-vel, a British Museumherpetológusával levelezve nagy nehezen elfogadta, hogy az valójában a főleg Itáliában élő Vipera ursinii alfaja – e faj egy másik alfaját, a karsztviperát (Vipera ursinii macrops) is ő írta le 1911-ben. A rákosi vipera nevében a „rákosi” (rakosiensis) jelző arra utal, hogy Méhelÿ az alfajt a Rákos-patak mellett fogott példányok alapján írta le. Az ITIS jelenleg az adatok elégtelensége miatt egyik, általa leírt alfajt sem ismeri el.

Származása, elterjedése

A rákosi vipera eredetileg Ausztriától Bulgáriáig előfordult, de már mind e két országból, mind Romániából kipusztult. A hajdan nagyobb magyarországi állomány két nagyobb területen, a Hanságban és a Nagyalföldön élt, de mára kisebb csoportokra szakadt szét. A két hansági és legfeljebb tíz alföldi (kiskunsági) populáció legfeljebb 500 egyedet számlál, de lehet, hogy jóval kevesebbet.

Megritkulásának fő okai:

  • a vizes élőhelyek átalakítása, a gyepek felszántása és bevetése;

  • a megmaradt gyepek gépi kaszálása és vegyszeres gyomirtása;

  • szándékos pusztítása;

  • illegális, kereskedelmi célú gyűjtése.

Megjelenése, felépítése

Fiatal egyed

Az alfaj alapszíne szürkés vagy sárgásbarna, hátán a keresztes viperáéra emlékeztető, egyedenként más és más rajzolatú, sötétbarna cikcakkmintázat fut végig, amit az oldalakon hasonló színű foltok kísérnek. A szürke hasoldalt piszkosfehér foltok tarkítják. Létezik egy ún. „babos” változata is, amelynek hátszalagja apró foltokra, „babokra” esik szét.

A rákosi vipera meglehetősen rövid kígyóféle: a legnagyobb mért hím 47,1, a leghosszabb nőstény 59,8 centiméteres volt. A méret mellett a nemeket a farok hossza és a farokpajzsok száma (a hímeknél 32–38, a nőstényeknél 22–30) alapján különböztethetjük meg.

Életmódja, élőhelye

A gyepes élőhelyeket kedveli. Hazánkban nyugati populációi elsősorban nedvesréteken, lápokon, legelőkön élnek, a Duna-Tisza köziállomány viszont a Kiskunság száraz sztyeppjein.

A fiatal példányok elsősorban ízeltlábúakkal, különösen egyenesszárnyúakkal (sáskákkal, tücskökkel) táplálkoznak, a kifejlett egyedek már kisemlősöket, gyíkokat és madárfiókákatis zsákmányolnak.

Annak ellenére, hogy mérges kígyó, az állat nagyon védtelen, ezért sok búvóhelyre van szüksége (például pocoklyukakra), és mivel nem túl ügyes vadász, elengedhetetlen, hogy sok táplálék legyen környezetében. Ellensége bőven akad, a túzok, a róka, de még a sün is meg szokta enni.

Mint minden hazai hüllő, a rákosi vipera is telel. Október közepe táján vonul el egy szárazabb, fagymentes helyre (leginkább rágcsálók elhagyott járataiba), ahonnan csak áprilisban kúszik elő meglehetősen legyengült állapotban.

Az első évben havonta vedlik, majd egyre ritkábban; a felnőtt állat már csak évente háromszor: tavasszal, a nyár közepén és röviddel a téli álomra vonulás előtt.

Szaporodása

Áprilisban párzik, az időjárástól és a táplálékkínálattól függően kb. 100 nappal később, július-augusztusban, olykor szeptember elején fial. Tojásainak száma 4–16, általában a nőstény korával emelkedik. Az utódok átlátszó, puha burokban fejlődnek, és gyakran már az anyaállat testében kikelnek (ilyenkor elevenszülő). A tojásból azonnal kikelő, szüleik mintázatát viselő, 12–16 centiméteres utódok hamarosan levedlenek.

Mérge

A kígyó félénk, rejtőzködő életmódja és alacsony példányszáma miatt marása rendkívül ritka, ráadásul a rövid méregfogakból kifecskendezett, kevés, gyenge méreg hatása megközelítőleg egy méh csípésének felel meg. Erős szervezetű emberekre ártalmatlan, de egyébként is legfeljebb gyenge rosszullétet, kiütést okozhat, így marása ellen szérumot sem készítenek. Halálos marásról nem tudunk, ám az esetleges allergén reakciók miatt a kígyómarással mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni.

Természetvédelmi helyzete

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2004-ben az Európai Unió LIFE-Nature keretének 50%-os támogatásával hosszútávú védőprogramot indított be, aminek részeként a Kiskunsági Nemzeti Parkban létrehoztak egy Rákosivipera-védelmi Központot a Rákosi Vipera Védelmi Tanács szakmai felügyelete alatt, az ELTE Genetika Tanszéke és a Fővárosi Állat- és Növénykert együttműködésével. A kunpeszéri központban az e célra befogott egyedeket szaporítják, hogy szükség szerint visszatelepíthessék őket.[4] A központban 2010 szeptemberében már hétszáznál is több – tehát a vadon élő állomány egészét meghaladó számú – rákosi viperát neveltek.[5] A program sarkalatos pontja továbbá a gyeprekonstrukció, az érintett területek lakosságának és természetvédelmi őreinek tájékoztatása. 2009-től az érintett szervezetek LIFE+ támogatással folytatják a programot. Egyebek közt tanulmányozzák a rákosi vipera élőhelyeit és ajánlásokat fogalmaznak meg azok kezelésére.

A rákosi vipera, Magyarország egyetlen endemikus gerincese 1974 óta védett, 1988 óta fokozottan védett, eszmei értéke 1 000 000 forint. A Természetvédelmi Világszövetségértékelése szerint veszélyeztetett, szerepel a Berni Egyezmény II. és a CITES I. függelékében is.

Források